Ki (Mi) is a Kata?

Itt nem Devecsery László: Katica Katájáról szeretnék írni ...

... aki „a ribizli egyik levelén lakott. A felső ág negyedik levelét szerette a legjobban. Napsütésben ─ ha nem volt semmi dolga ─ mindig ott napozott. Amikor esett az eső, a levél aljára húzódott.”

Bár a mesével mégis van annyi párhuzam, hogy a katicákat is érhetik balesetek … úgy, mint azokat a KATAs vállalkozókat ....... (hivatalos nevén „kisadózókat”), akik – a minél kevesebb adófizetési kötelezettség okán – megfeledkeznek a jogszabály azon előírásáról, miszerint a vállalt feladat teljesítése során bizonyos feltételek megléte szükséges ahhoz, hogy – később, egy ellenőrzés során – az adóhatóság a vállalkozási viszonyt ne minősíthesse át munkaviszonnyá

Még nincs mögöttünk jelentős számú ellenőrzés a felvetett kérdésben, de azon azért lehet már előzetesen is gondolkodni, milyen kritériumokat fog az ellenőrzés a megítélés során alkalmazni.

Előre kell bocsátani, hogy a kockázat a jelentési határértéken túli forgalom, azaz az éves szinten az 1 millió forintot meghaladó díjazás esetében merül erőteljesebben fel, hiszen ezekről a kifizetésekről az adóhatóság felé a kifizetőnek jelentési kötelezettsége van.

Az ügyletben a munkaviszony vélelme azzal dönthető meg, ha az alábbi 6 feltétel, körülmény közül egynél több megvalósul:

1.    A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette. Persze, ha a kisadózó saját maga végzi el a feladatot, attól még nem meg a vélelem.
2.    A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte. Ez akkor lehet gond, ha a kisadózónak csak egy megbízója van, vagy a megbízói közül egy túlnyomó arányt képvisel.
3.    Az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan, Az utasításnak minősíthető kritériumokat célszerű a szerződésben, mint szerződési feltételek rögzíteni.
4.    A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll – de legalább van olyan hely, ahol a kisadózó tevékenységét végezni tudja.
5.    A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére. A kisadózó egy vállalkozó, aki a vállalt tevékenység végzéséhez saját eszközzel (pl. számítógép, szerszám, stb.) rendelkezik.
6.    A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Itt is célszerű a vállalt munkára vonatkozó időbeosztást, a vállalás teljesítéséhez szükséges időszakok biztosítását, mint szerződéses feltételt megfogalmazni.

A fentiek csak azzal kapcsolatosan jutottak eszembe, hogy minap találkoztam egy céggel, aki a nagyszámú ügynökhálózatában csak kisadózókat „foglalkoztat” A cég állítja ki az ügynökeinek a számláit is ún. önszámlázással. Sőt! Az egyik ügynök így fogalmazott: „A cég, ahol dolgozom valami tuti adózási trükköt tud, s nekem csak annyi dolgom van, hogy havonta a NAV-nak utaljak át ötven ezer forintot. De nagyon rendesek, mert még az átutalási nyomtatványt is kitöltik, így nekem csak azt kell bedobni a bankba, s a mi ezek után a bankszámlámon marad az már tiszta fizetésem!”.

Az ügynökök (legalább is akivel engem összesodort a sors) nem is tudta, hogy ő kisadózó vállalkozó, s azt sem, hogy Kata pedig nem egy munkatársa.

Bár nagyon szép (dolog) a Kata, de szerződés megkötése előtt érdemes a fenti kritériumokat áttekinteni, a „dolgozóknak” is elmagyarázni a feltételeket, meg egy esetleges későbbi munkaviszonnyá való átminősítés mindkét fél számára jelentős pótlólagos adóterhet és büntetést jelenthet.

 

Vissza a bloghoz!